|
2016-01-04 19:30:43, hétfő
|
| |
| |
JeepCKing: CALYPSO SZIGETE...
/Valós név Medve Zsolt/
Mi ez mi, ily rövidke
Idő elteltével hozzád köt,
Mint kacs szőlőt a karóhoz?
S miért hiányzol úgy,
Mint sötét börtön
Rabjának a napfény?
Miért borzong testem úgy,
Mint kit szellő simogat,
Mikor hangod hallom?
S miért álmodok ébren is...
Ébren is Terólad, mint
Éhező a kenyérről?
Miért szomjazom csókod,
Mint sivatagi vándor
A kristály tiszta vizet?
S miért halok bele újra,
S újra minden érintésbe
Melyet tőled kapok?
Miért égek el minden
Pillantásodban, mint
Bűnös lélek a pokolban?
S miért lüktet így a hús
A mellkasomban,
Mikor hozzám jössz?
Mi ez az érzés,
Mi lakozik Énbennem?
Mi ez, mi feldúlja jelenem,
S zúzza szét napjaim?
Mi ez, mi így megszédít,
Mint a jó bor,
S elveszi eszem?
Mert... 
Kis szobámban ülök, s merengek magamban,
Rabul ejt hiányod, s zavar van agyamban.
Azt sem tudom ki vagy, még nem is ismerlek,
Hogy lehet, hogy máris, szívemben cipellek?
Jár az óra; tik-tak, de nem megy az idő,
Vánszorognak percek, s képek jönnek elő;
Fogom a két kezed, s szép szemedbe nézek,
Kedvesen mosolyogsz, s utolér a végzet.
Bármire gondolok, te jutsz az eszembe,
Bármerre is járok, te jársz a fejembe.
Ha szemedbe nézek, egy világot látok,
Nyílnak a lelkemben, boldogság virágok.
Bárkivel beszélek, te szólasz helyette,
Bármilyen nőt látok, mindnek vagy felette.
Ha két kezed fogom, enyém a mindenség,
Bármilyen ajándék, nélküled semmiség.
Bárhova is lépek, a lábnyomodat látom,
Álmaimban folyton, érkezésed várom.
Lelkemben kisvirág, egyre csak növekszik,
Szívem lüktet vadul, tehozzád törekszik.
Pici szád hívogat, mint méhet a virág,
Nektárja többet ér, mint az egész világ.
Bőrödnek bársonya, mint a finom selyem,
Két kezed orcámon, s nem találom helyem.
De ez a pillanat, mint holmi varázslat,
Éjfélt üt az óra, s elszáll a káprázat.
Marad a valóság; Te nem vagy itt velem,
Így egyedül hajtom, álomra a fejem.
Egy belső hang, mely
Feléd irányít, s én
Képtelen vagyok e különös,
Csábító hangot nem
Meghallani, mintha csak
Szirén éneke volna.
S Calypso szigetének
Partjai, mint mágnes
A vasat, úgy vonzza
Kicsiny hajómat, s nincs
Szél, mi irányváltásra
Késztethetne...
Legalábbis azt hiszem...
De ha egyszer végre
Partot ér hajóm,
S fejem Calypso
Lágy ölébe hajtom...
Erőt vesz majd rajtam...
... egy örök álom.
2004. december 16.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép versek és idézetek |
|
|
|
Címkék: pillantásodban, irányváltásra, vánszorognak, késztethetne, mellkasomban, lábnyomodat, mosolyogsz, szigetének, legalábbis, meghallani, elteltével, bármilyen, jeepcking, varázslat, álmaimban, érintésbe, boldogság, kenyérről, szomjazom, növekszik, érkezésed, törekszik, mindenség, lelkemben, szobámban, szívemben, megszédít, nektárja, sivatagi, bőrödnek, bársonya, szemedbe, feldúlja, cipellek, pillanat, kristály, kristály tiszta, világot látok, lábnyomodat látom, egész világ, finom selyem, belső hang, örök álom, CALYPSO SZIGETE, Medve Zsolt,
|
|
Offline
